Teljes változat

Szalma-e vagy széna a magyar festészet?

Írta: Pál Edit Éva, közzétéve: 2018-02-09 11:30:01 [Vissza]

Gyerekszemmel néztük meg a Kultúrpalota kincseiből készült kiállítást a Haáz Rezső Múzeumban.

Néha valósággal irigylem a gyerekeket. Még a sajátomat is.

Most éppen azért, mert ahelyett, hogy csak úgy szimplán megnéznék a marosvásárhelyi Kultúrpalota kincseiből Székelyudvarhelyre hozott kiállítást, és azzal a napi kultúrát letudva, hazamennének, a vakációban játszva kalandozhatnak a festészet világában.

Megtudhatják például azt, - még mielőtt Ádám és Éva bűnbeeséséhez érnénk, - hogy az a kis kép az elmosódott nőkkel a falon a tárlat legértékesebb alkotása, Munkácsy Mihály műve.

Mondjuk azt nem tisztázzák számukra, hogy az alapvetően zsánerkép miért van a vallási tematikájú teremben: talán a mosónők imádkoznak munka közben, vagy a múzeum dolgozói fohászkodnak, hogy el ne lopják a drága képet? Vagy ide talált méretben és színben? Sajnos nem kérdeztük meg, de aki szeretné, megteheti április 15-ig.

A mosónőkel végezve

kiokosodhatnak arról is puha párnán csücsülve, hogy a máramarosi parasztok Jézust realista stílusban vették le a keresztről, miután akadémista módjára – a festmény háttere sötét, csak a lényeges információk világítanak rajta – festett úriemberek és asszonyok megcsodálták és megsiratták rajta.

Aztán megfigyelhetjük Isten fiának portréját is, amelyről kiderítjük, hogy alulról van megvilágítva az arca, és valószínűleg gyertyafénnyel.

Nem lesznek sok névvel és évszámmal gazdagabbak, amit amúgy is elfelejtenének, de a vizuális művészetek és nemcsak, értelmezésében okosabbak lesznek, az biztos.

Például szakértő jelenlétében azonosíthatják be a mályvaszínt Szent Margit legendájának ábrázolásán, s megtudhatják, hogy a naturalisták nem csak valóságos erdélyi tájat festettek, mint a realisták, hanem a Miatyánkról szóló képen még a drótháló árnyékát is részletesen, fényképszerűen ábrázolták.

Eszükbe juttatják azt is, amiről néha felnőttként hajlamosak vagyunk megfeledkezni:

mi a huszonegyedik században élünk.

Száz éve, amikor ezek a festmények készültek, még voltak olyan városvezetők, mint Bernády György. Marosvásárhely 20. század eleji polgármesterének a kezdeményezésére költöztek ezek, az akkor kortársnak számító alkotások az ottani Kultúrpalotába.

A „városépítőként" is ismert elöljáró nagyon kultúraszerető ember volt, s a vásárhelyi épületeken, berendezéseken sem spórolt, az volt az álláspontja, hogy legyen minden rendesen megcsinálva, a pénz majd meglesz rá valahonnan. Neki köszönhető a Kultúrpalota gazdagsága is, mesélte Berze Imre, a kiállítás kurátora.

A szép néniket már akkor is szerették pucéran ábrázolni, de erről a gyerekek nem tudnak meg semmit.

Inkább az állatvilágba kalauzolják őket. Aranykeretbe helyezett pajtába érkezünk. A falnyi tablóképen gyapjas kosok világítanak a sötétből – ez is akadémista festmény, hallják. Érdekessége, hogy ezt a mindennapi jelenetet festette meg a művész Pállik Béla ilyen fennkölt stílusban. Szokása volt egyébként juhokat festeni, egy csomó festményének Birkák és Kosok a címe. A gyapjú megfestésével kísérletezett, csúfolták is érte a kollégái.

A bivalyos szekér áll, a talicska mozog.

Honnan tudjuk ezt, ha nem videót nézünk? Hát onnan, hogy mielőtt lett volna a YouTube, felfedezték, hogy 2D-ben is van dinamikus meg statikus ábrázolás. („Mi anyukámmal néztünk egy olyan videót, ami 7D-ben volt!" – meséli az egyik gyerek) Dinamikus, ha mozog valami a képen, statikus, ha nem. A statikus dolgokat általában vízszintes meg függőleges módban ábrázolják. Az, ami mozog, az a többihez képest, vagy úgy általában mindenhez képest, ferde.

Egy dolgot annyira nem irigylek a mai gyerekektől. Tudják, mi az a 7D, én már a 4-esnél lemaradtam, cserébe lazán bikának nevezik a bivalyt, s évszázados festményről ismerik meg a szalmát. De nincs veszve, minden, a pityókaszedésről meg a háborúzásról van némi fogalmuk.

Szuper csapatépítő program lehetne még felnőtteknek is, hogy a festmények kibeszélése után, -amelyeken ugye vannak sötétebb és világosabb okker sárgák, s a szittyel-szottyal megjelenő fehér nem a nyári hó, hanem a restaurátor munkájának a nyoma rajtuk, -

az addig nézelődők maguk is festővé válhatnak.

Sőt, festő brigáddá, s az addig megbeszélteket, látottakat a feladat szerint képen megvalósíthatják.

Temperával készülnek a tulipános naplementével tarkított statikus hegyek, s a napszemcsis napocskával fűtött tengerek.

A magyar festészet remekművei – A Kultúrpalota kincseiből készült kiállítás felnőtteknek is megtekinthető a Haáz Rezső Múzeumban csupa 5 lejért április 15-ig, tárlatvezetéssel 15-ért. Mi azt is kérnénk.

Kapcsolódó cikkek:
• Gyárfás Jenőre emlékeztet a múzeum
• Lefényképeztük a fényképeket
• Ezt is láthatod szerdán
• A héten még legózhatsz a múzeumban
• Sátorosok a Spanyár-ház udvarán
[Vissza]
Copyright © 2010 uh.ro. Minden jog fenntartva.