Teljes változat

Még a nyugtató sem használt volna a vendégeknek, úgy elverték a mi lányainkat

Írta: Katona Zoltán, közzétéve: 2017-10-12 11:38:35 [Vissza]

Egyelőre pofozógép az udvarhelyi csapat, de ez nem is csoda. Attól még vannak jó pillanatok egy női kézimeccsen is.

Az első pontok megszerzésének reményével indította a szerda kora délutáni hazai meccset az SzNKK, de már az első percekben kiderült, hogy esélye sincsen. Habár a váradiak is csak egy pontot szereztek az eddigi három meccsük során, az hamar kiderült, hogy nincs egy kategóriában a két csapat.

Nem volt egy lapon a két gárda   

Persze a bírói lapon igen, de azért ott is voltak különbségek. Mást ne mondjunk, a nagyváradi csapatban olyanok szerepeltek, mint a 32-szeres válogatott beállós Georgeta Diniș-Vârtic, aki fénykorában a Nürnberg, a Gdynia vagy a Nagybánya kiválósága volt, illetve egykori csapattársa, az eredetileg balszélső, 38 éves Jenica Rudics, aki szintén Nagybányán ette meg a kenyere javát, de jobbszélsőként játszva már az első tíz percben berámolt négyet az SzNKK-nak.

A fizikai fölényük egyértelmű volt, sokkal pontosabban is dobtak, mint az udvarhelyiek, az első játékrészben majdnem minden lövésük bement, a múltkor jól teljesítő Bálint Anna csak a második félidőben védett ki néhány átlövést és egy hetest, védelmünk könnyen átjátszható volt. Támadásban nagyon sokszor elveszítették a labdát a lányok, pontatlan volt a passzok többsége, a váradiak pedig főleg ellentámadásból, gyakorlatilag mindent bedobtak.

Fordulás után elszántabb, jobb volt a SzNKK, belejött a kétszáz fős közönség is, de a jó percek ellenére nem tudták megtörni a vendégek lendületét.

„Sanyikám, adj egy nyugtatót neki!"

– szólt be a közönségből valaki, amikor az egészségügyi asszisztens jégakkut rakott az egyik váradi lány megsérült oldalára – sajnos nem nyugodtak le a csapattársai sem, hanem egyre-másra lőtték a gólokat.

Rudics egymaga tizennégyig jutott, s a 36 éves Vârtic sem csak hetesből varrt be szinte mindent. Ráadásul tőlünk egyik-másik agilisabban, fürgébben játszó lány, mint például Chiratcu Andrea vagy Simma Noémi úgy pattantak vissza róla a védőfalban, mint kosárlabda a palánkról. „Négyen dobnak gólt, mit akarunk ellenük? Haggyunkbékit!" – mordult fel egy néző, amikor a kettős emberhátrányban levő vendégcsapat simán átjátszotta az udvarhelyiek védelmét.

Soroljuk fel azért a pozitívumokat is: Munteanu Krisztina erőn felül védekezett és két remekbeszabott gólt is lőtt, Lukács Erika keze egyszer sem remegett meg a heteseknél, az összes büntetőnket értékesítette, Kerekes Éva gyorsasága megint kitűnt, többször is kiválóan fejezte be az ellentámadásokat, a filigrán testalkatú Chiratcu pedig néha egészen szépen tört be a masszív védőfalba és lőtt látványos gólokat. De nagyjából ennyi.

Ezt azért nem kéne...

Szombaton 11-től jön a következő idegenbeli meccs, a Râmnicu Vîlcea-i Național gárdájához megyünk, sok jóra ott sem számíthatunk – tapasztalatszerzésnek mindenesetre jó volt a váradiak elleni meccs is, ha jól értettük, akkor ebben az évben ez a fiatal csapatnak ez a célja.

Éppen ezért hatott nagyon visszataszítóan az, amikor a lefújás után egy szurkoló minősíthetetlen hangnemben kért számon a vendégek legtapasztaltabb játékosán egy meccs közben esett szabálytalanságot, illetve az udvarhelyiek edzőjével is hangosan veszekedett a távozó nézők között.

Értsük meg, hogy az elvárás nem lehet magasszintű ezektől a lányoktól, akik 17-18-19 évesen, szabadidejüket feláldozva, sok esetben tanulás, iskola mellett kézilabdáznak. Ha elmegyünk meccsre, ne szidjuk őket ordenáré módon egy-egy elrontott mozdulat, elcsúszott labda, kapufa vagy pontatlan lövés miatt, mert nem biztos, hogy jobbak vagyunk náluk abban, amit éppen csinálunk.

Nem célkitűzés még a másodosztály élvonalának elérése sem, s feljutást egészen biztos, hogy nem ezzel az anyagi és játékoskerettel fogja a csapat elérni, ha egyáltalán az szóba kerül valamikor. Ha tehetjük, menjünk el meccsre, szurkoljunk, ahogy tudunk, de a további hazai vereségek után ne keserítsük meg még jobban az életüket a játékosoknak.

Sok meglett férfiembert megnéznék, hogy labdával a kezében hogyan törne kapura mondjuk Rudics és Vârtic között.

A-osztályos Női Kézilabda Bajnokság, B-csoport, 4. forduló

SZÉKELYUDVARHELYI NŐI KÉZILABDA KLUB–NAGYVÁRADI VSK 31–37 (14–22)

Városi Sportcsarnok, 200 néző. Vezette: Dacian Chiriac és Daniel Vlasa (Beszterce)

SZNKK: Bálint Anna (13 védés / 37 kapott gól) – KEREKES 5, Simma, Bálint Noémi 2, Lukács 6 (6), MUNTEANU 2, Sándor 5. Csere: Ördög 2, CHIRATCU 6, Fekete 2, Bálint Boglárka, Nagy 1, Bíró. Vezetőedző: Mester Zsolt.

NAGYVÁRADI VSK: CETĂȚEANU (14/22) – RUDICS 14 (1), Bitiș 1, Munteanu Irina 3, Petric 3, Hercuț 1, VÂRTIC 8 (4). Csere: Pintea (1/9) – Vrabie 4, Eliza 2, Verjea 1, Bortoș, Matiaș. Vezetőedző: Doina Ardelean.

Az eredmény alakulása: 5. perc: 2–3, 10. p.: 3–9, 18. p.: 6–15, 25. p.: 12–20, 34. p.: 16–22, 42. p.: 19–28, 47. p.: 23–31, 55. p.: 27–35, 58. p.: 28–37.

Hétméteresek: 6/6, illetve 6/4

Kiállítások: 8, illetve 10 perc.

Kapcsolódó cikkek:
• Szépen csillogtak a könnyek
[Vissza]
Copyright © 2010 uh.ro. Minden jog fenntartva.