Teljes változat

A város arcai: Családom nincs, istenem van

Írta: Simó Veronika, közzétéve: 2017-09-29 11:33:31 [Vissza]

Talán Emmának van a legtöbb ismerőse a városban. Hozzánk is volt néhány szava.

Hála Istennek jól vagyok. Egészség van, étvágy van, szervi betegség nincs, csak az öreg lábak. 75 éves vagyok, az Isten, ő is vigyáz reám, élteti a lábaimot, semmi orvos nélkül. Nem kell nekem se gyógyszer, se patika. Csak régi a láb, lassan viszen, lépek, mint a babák. Ahol olyan hely van, leülök, megpihenek.

Azt mondta a Jóisten, te Emma, imádkozz magadért is, másokért is. Mert reánk fér. Mikor születtem, katolikus voltam, most is az vagyok. Templomba nem sokat járok, amikor a templomba bemegyek, mind engem néznek, s nem a prédikációt hallgassák. Nem tudom, érdekes vagyok, vagy Isten szeretete van bennem, de valami van.

Családom nincs, istenem van, se apám, se anyám. Nem kell több senki sem. Hogyne lettem volna férjnél valamikor? Úgy jöttek utánam, mint a hadsereg. Fiatalon olyan voltam, mint a páva, becsület szavamra. Olyan lábakon álltam, hogy most nem áll egy ország sem, se Magyarország, se Románia.

Kapcsolódó cikkek:
• Ahol a falu a várossal találkozik, ott ékszerdobozok születnek
• Kívánságműsor. Élőben a városból
• Szerdán kívánságműsor az uh.ro-n. Élőben
• Ki mondta, hogy a kórház nem vicces?
• 35 éven felül is kaphaszt ANL-s lakást

Hozzászólások:

jutacs - Sajnos túl fiatal vagyok. Ezt a pávát nem láttam, maximum varjubőrben

[Vissza]
Copyright © 2010 uh.ro. Minden jog fenntartva.