Teljes változat

Nem tiltja be a pápa Szakács új kötetét

Írta: Gál Előd, közzétéve: 2016-12-15 12:21:42 [Vissza]

Bár a kiadó igazgatója szerint akkor sokkal nagyobb példányszámban lehetne értékesíteni.

Lőrincz György konferálta fel Szakács István Pétert, akinek nyolcadik, Csempészáru című kötetét mutatták be a Művelődési Ház koncerttermében. „Amikor a könyv nem érdemli meg a dicséretet és a szerző sem, akkor kerül az ember nehéz helyzetbe. Én most nem ilyen helyzetben vagyok" – mondta a székelyudvarhelyi író, aki hirtelen lett az esemény házigazdája Vida Gábor helyett, hiszen ő nem tudott jelen lenni az eseményen.

A Bookart kiadó igazgatója, Hajdú Áron elmondta, hiába sírunk, hogy határon túl ragadt kissebbség vagyunk, azt nem szabad elfelejtenünk, hogy a magyar irodalom részei vagyunk, ahogyan például a nyolckötetes Szakács is. „Nem szeretek beszélni, nem is nagyon tudok" – fejezte be intermezzóját Hajdú.

Lőrincz elmondta, a gyönyörűen illusztrált könyv az élet értelméről fogalmaz meg kérdéseket, majd meg is válaszolja ezeket. A kötet három különböző részt foglal magába.

Az első fejezet a Más mesék, a második a Felemás evangéliumok, míg a harmadik a Szindbád változatok címet kapta, mindenik rész több novellát tartalmaz. A házigazda először arra kérte a szerzőt, beszéljen a fejezetek közötti hasonlóságokról és különbségekről.

Nincs tizennyolcas karika

Mindhárom rész történeteiben az a közös, hogy mindenki ismeri őket a gyerekkora óta, de most más megvilágításban kerülnek az olvasó elé. A mesék a legősibbek, általuk olyant élményt kap a gyerek, amelyen keresztül egy másik dimenzióba tekinthet át.

Az első rész öt írása más mese, hiszen főleg felnőtteknek szól a világunk mai problémáiról. „Nem abban az értelemben szólnak nekik, hogy tizennyolc karikásak, ezt előre elmondom, nehogy valaki azért vegye meg a könyvet" – tette hozzá a szerző.

A Felemás evangéliumok novellái bibliai történeteket dolgoznak fel, a mindenki által jól ismert szereplőkkel. Természetesen ezek is mások, mint amelyeket a Bibliában olvashatunk, de nincs bennük semmiféle szentségtörés, ezért nem fogja a könyvet betiltani pápai rendelet. Hajdú hozzátette, hogy kár érte, hiszen akkor nem tudnának annyi példányt nyomtatni, hogy elég legyen.

A harmadik résznél fontosnak tartotta megemlíteni, hogy nem a Krúdy-féle Szindbád, hanem a hajós történetei ezek. Azért választotta ezt Szakács, mert őneki is a kedvenc témája az utazás. Ezek a Szindbád történetek mai változatok, így azontúl, hogy felismerjük benne az Ezeregyéjszakát, a mi életünk fontos kérdéseit is feszegetik.

Lőrincz György elmondta, hogy Szakács nagyon szép nőkről ír a könyvben. „Minden nő szép és minden férfi okos, és ez fordítva is igaz" – kozmetikázott a szerző.

Szakács, mint Mária Magdolna

Arra a kérdésre, hogy kik a történetek elbeszélői, Szakács azt felelte, az az epika előnye, hogy sokkal több elbeszélő lehet benne, mint egy lírai alkotásban. „Ha van öt szereplő, az ötféle nézőpont, ötféle hang, ötféle állapot". A legravaszabb, ha egyes szám első személyben mesél az elbeszélő, azzal hitelesíti a történetet.

„Megöltem a szomszédom" – mennyivel hitelesebb, mintha a krimiíró azzal kezdené a történetét, hogy a szomszéd megölte a szomszédját, magyarázta az író. Külön kalandot jelent számára egyes szám első személyben írni, főként, ha egy más életkorú, más kultúrájú, más nemű emberként szólal meg.

„Nagyon érdekes például női szemszögből látni a világot, egészen más élmény azt a sok részletet, meg azt az érzékenységet megtapasztalni, de meg lehet. Megszólal Mária Magdolnának, vagy Júdás anyjának a hangja, ez sokkal jobban működik, mintha az egyes szám harmadik személyt használnám, hiszen, hogy jövök én ahhoz, hogy arról beszéljek kívülállóként, amit nem látok közelről, annak a hitele elvész" – mondta.

Tiszta szappanopera

A kötet több téma körül forog. Egyik ezek közül a hatalom: mit tesz a hatalom az emberrel, mi történik valakivel, ha hirtelen hatalom birtokába kerül, meg tudja-e őrizni az identitását, ajándék-e vagy méreg, ami deformálja az ember lelkét. Az emberi kapcsolatok közül a szerelem, a szerelem megváltozása az egyik témája.

„Ezek mind nagyon elcsépelt dolgok, szappanoperába valóak, viszont itt a megfogalmazáson van a lényeg" – puskázott Szakács, elmondása szerint ő is belelendült a lesésbe, mint a diákok, akik éppen a próbaérettségiznek az iskolában.

A könyvbemutatón Lőrincz György és Szakács István Péter is felolvasott a könyvből, ám a poénokat nem lőtték le, „folytatódik" – fejezte be felolvasásait az író. A találkozó után a helyszínen lehetett hozzájutni a Csempészáruhoz, amit az író mindenkinek személyre szabottan dedikált.

Kapcsolódó cikkek:
• Budapest a hegy, mi vagyunk a Mohamedek
• Kinde Annamáriáról beszélgetnek a könyvtárban
• Telebeszélik a fejed a Mokkában
• Katalógus készült a világháborús Kováts-fotókból
• Mi Szentgyörgyre mennénk a helyedben
[Vissza]
Copyright © 2010 uh.ro. Minden jog fenntartva.